A tanulmány azt mutatja, hogy a hosszú távú fizikai aktivitás segíthet a középkorú és idősebb felnőtteknél csökkenteni a betegségek és a halálozás kockázatát. A testmozgás haszna függetlenül attól, hogy az illető fiatalabb volt-e korábban végzett fizikai aktivitást.
Az Egészségügyi Világszervezet irányelvei heti 150 perc közepes intenzitást javasolnak fizikai aktivitás a jó egészség megőrzéséért. Számos tanulmány kimutatta, hogy a fizikai aktivitás szintje minden okból összefügg a betegségek kockázatával, a szív- és érrendszeri betegségek, a halálozás és a rák kockázatával. Bár nem sok kutatást végeztek annak megértésére, hogy a fizikai aktivitás szintjének hosszú távú változásai milyen hatással lehetnek a lakosság egészségére.
Egy új tanulmány június 26-én jelent meg BMJ vizsgálta a fizikai aktivitás hosszú távú hatásait közép- és idősebb korban. A tanulmány 14,499 40 (79 és 1993 év közötti) férfi és nő adatait foglalta magában az Egyesült Királyságban 1997 és 8 között végzett European Prospective Investigation to Cancer and Nutrition-Norfolk (EPIC-Norfolk) tanulmányból. Minden résztvevőnél a kockázati tényezőket elemezték a vizsgálat elején, majd 12.5 év alatt háromszor, és minden résztvevőt további XNUMX évig követtek nyomon. A fizikai aktivitás energiafelhasználását (PAEE) önkitöltős kérdőívekből számítottuk ki, és ezt kombináltuk mozgásokkal és szívfigyeléssel. A fizikai tevékenységek sorába először is beletartoznak az egyén által végzett munka/munka típusa (ülő iroda, álló munka vagy fizikailag megterhelő feladatok), másodszor pedig a szabadidős tevékenységek, például a kerékpározás, az úszás vagy a szabadidős tevékenységek egyéb formái.
A fizikai aktivitás és egyéb általános kockázati tényezők (étrend, testsúly, anamnézis, vérnyomás, koleszterin stb.) mérlegelése után az elemzés kimutatta, hogy a megnövekedett fizikai aktivitás még középkortól kezdődően is alacsonyabb halálozási kockázattal jár. A PAEE minden évi 1 kJ/kg/nap növekedése 24%-kal alacsonyabb halálozási kockázattal (bármilyen okból), 29%-kal alacsonyabb szív- és érrendszeri halálozási kockázattal és 11%-kal csökkenti a rákos halálozás kockázatát. Ez az adat függetlenül attól, hogy az illető fiatalabb korában vagy középkora előtt volt-e fizikailag aktív vagy sem. Azoknál a személyeknél, akik már nagyon fizikailag aktívak voltak, de még tovább növelték aktivitási szintjét, 46 százalékkal alacsonyabb volt a halálozási kockázat.
A jelenlegi vizsgálatot nagy léptékben végezték, hosszú nyomon követéssel és a résztvevők ismételt megfigyelésével. A tanulmány azt mutatja, hogy ha a középkorú és idősebb felnőttek fizikailag aktívabbak lesznek, akkor arathatnak hosszú élet előnyökkel jár, függetlenül a korábbi fizikai aktivitástól és a megállapított kockázati tényezőktől, és még akkor is, ha egészségügyi állapotuk van. Ez a munka alátámasztja a fizikai aktivitás általános egészségügyi előnyeit, és azt is sugallja, hogy a fizikai aktivitás fenntartása az élet középső vagy késői szakaszában előnyös lehet.
***
{Az eredeti kutatási cikket a hivatkozott forrás(ok) listájában lent található DOI linkre kattintva olvashatja el}
Forrás (ok)
Mok, A. et al. 2019. Fizikai aktivitási pályák és halálozás: populáció alapú kohorsz vizsgálat. BMJ. https://doi.org/10.1136/bmj.l2323
