A legújabb elemzések és tanulmányok reményt keltettek az emberiség megvédésében az antibiotikum-rezisztencia ellen, amely gyorsan globális fenyegetéssé válik.
Felfedezése antibiotikumok in mid 1900s was a significant milestone in the history of medicine as it was a miracle therapeutic for many bacterial infections and bacteria-causing diseases. Antibiotikumok were once termed as a “wonder drug” and now antibiotics are indispensable in both basic healthcare and advanced medical care and technology as they have really changed the world by protecting lives and being an essential part of treating various medical conditions and asassisting in critical surgical procedures.
Az antibiotikumokkal szembeni rezisztencia gyors ütemben növekszik
Antibiotikumok are medicines which are naturally produced by microorganisms and they stop or kill baktériumok from growing. It is of critical importance because bacterial infections have plagued mankind throughout time. However, “resistant” bacteria develop defences that protect them against the effects of antibiotikumok when previously they were killed by them. These resistant bacteria then are able to withstand any attacks by antibiotics and consequently if these bacteria are disease-causing standard treatments stop working for that disease persisting the infections which can then easily spread to others. Thus, the “magical” antibiotics have unfortunately started to fail or started becoming ineffective and this is posing immense threat to the healthcare system worldwide. The number of resistant bacteria already cause more than 500,000 deaths every year and are eroding the efficiency of antibiotics for prevention and cure by being a silent killer by residing in almost 60% of the world’s populations in some form. Antibiotikumokkal szembeni rezisztencia threatens our ability to cure many diseases like tuberculosis, pneumonia and carry out advances in surgeries, treatment of cancer etc. It is estimated that approximately 50 million people will die from antibiotic resistant infections by 2050 and the day might actually come when antibiotikumok can no longer be used for treating critical infections the way they are being used now. This issue of antibiotic resistance is now an important health topic which needs to be addressed with a sense of urgency for a better future and the medical and scientific community and the governments worldwide are taking several steps toward achieving this goal.
WHO felmérés: Az antibiotikum utáni korszak?
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kijelentette antibiotikum rezisztencia kiemelt fontosságú és súlyos egészségügyi probléma a Globális Antimikrobiális Rezisztencia Felügyeleti Rendszer (GLASS) révén, amelyet 2015 októberében indítottak útjára. Ez a rendszer világszerte gyűjti, elemzi és megosztja az antibiotikum-rezisztenciával kapcsolatos adatokat. 2017-ig 52 ország (25 magas jövedelmű, 20 közepes jövedelmű és hét alacsony jövedelmű ország) csatlakozott a GLASS-hoz. Ez az első jelentés1 22 ország (félmillió résztvevő vett részt a felmérésben) információkat tartalmaz az antibiotikum-rezisztencia szintjéről, amelyek riasztó ütemű növekedést mutatnak – összességében hatalmas, 62-82 százalékos rezisztencia. A WHO kezdeményezésének célja a tudatosság felkeltése és a különböző nemzetek közötti koordináció, hogy globális szinten kezeljék ezt a súlyos problémát.
Megakadályozhattuk volna az antibiotikum-rezisztenciát, és most is megtehetjük
How did we reach this phase of humanity where antibiotic resistance has turned into a global threat? The answer to that is quite simple: we have extremely overused and misused antibiotikumok. The doctors have overly prescribed antibiotikumok to any or every patient in the past many decades. Also, in many countries, especially the developing countries of Asia and Africa, antibiotikumok are available over-the-counter at the local pharmacist and can be purchased without even requiring a doctor’s prescription. It is estimated that 50 percent of the time antibiotikumok are prescribed for virus-causing infection where they basically do no good because the virus will still complete its life span (generally between 3-10 days) whether antibiotikumok are taken or not. In fact, it’s just incorrect and a mystery for many as to how exactly antibiotikumok (which target bacteria) will have any effect on viruses! The antibiotikumok could ‘maybe’ relieve some symptoms associated with the viral infection. Even then this continues to be medically unethical. The correct advice should be that since no treatment is available for most viruses, the infection should just run its course and in the future these infections should be alternatively prevented by following strict hygiene and keeping one’s environment clean. Furthermore, antibiotikumok are being routinely used in enhancing agricultural output worldwide and feeding to livestock and food-producing animals (chicken, cow, pig) as growth supplements. By doing so humans are also put to huge risk of ingesting antibiotic-resistant baktériumok amelyek azokban az élelmiszerekben vagy állatokban találhatók, amelyek a rezisztens baktériumtörzsek szigorú átvitelét okozzák a határokon át.
Ezt a forgatókönyvet tovább bonyolítja az a tény, hogy a gyógyszergyárak az elmúlt évtizedekben nem fejlesztettek ki új antibiotikumot – a Gram-negatív baktériumok számára az utolsó új antibiotikum osztály a négy évtizeddel ezelőtt kifejlesztett kinolonok voltak. Így a jelenlegi állásunk szerint nem igazán gondolhatunk a megelőzésre antibiotikum rezisztencia több és különböző antibiotikum hozzáadásával, mivel ez csak tovább bonyolítja a rezisztenciákat és az átvitelt. Sok gyógyszer cégek rámutattak, hogy minden új gyógyszer Először is nagyon drága, mivel ez egy hosszú folyamat, amely hatalmas befektetéseket és potenciális nyereséget igényel antibiotikumok is generally very low that the companies are unable to ‘break even’. This is convoluted by the fact that a resistant strain would develop for a new antibiotic somewhere in the world within two years of its launch since no legal framework is in place to curb antibiotic overuse. This doesn’t exactly sound hopeful from a commercial as well as a medical point of view and thus developing new antibiotikumok is not the solution for prevention of their resistance.
A WHO cselekvési tervet javasol2 az antibiotikum rezisztencia megelőzésére:
a) Healthcare professionals and workers should be doing a careful detailed assessment before prescribing antibiotikumok to humans or animals. A Cochrane review of various methods3 aimed at reducing antibiotic abuse in any clinical set up has concluded that the ‘3-day prescription’ method was fairly successful, in which the patient suffering from an infection (which is not bacterial) is conveyed that his/her condition will improve in 3 days, else antibiotikumok can be taken if symptoms get worse – which generally don’t since the viral infection has run its course by that time. b) The general public should be confident to ask questions when they are being prescribed antibiotikumok and they must take antibiotikumok only when satisfied that it is absolutely necessary. They must also complete the prescribed dosage to prevent fast growth of resistant bacterial strains. c) Agriculturists and livestock breeders should follow a regulated, limited use of antibiotics and do so only where it matters (eg. to treat an infection). d) Governments should setup and follow national level plans to curb antibiotic use1. Testreszabott kereteket kell felállítani a fejlett országok és a közepes és alacsony jövedelmű országok számára az igényeiknek megfelelően.
Most, hogy a kár megtörtént: az antibiotikum-rezisztencia kezelése
So that we do not plunge into a new ’post antibiotikumok’ era and return to the pre-penicillin (first antibiotic to be discovered) era, lot of research is happening in this field loaded with failure and occasional successes. Recent multiple studies show ways to tackle and maybe reverse antibiotic resistance. The first study published in Journal of Antimicrobial Chemotherapy4 mutatja, hogy mikor baktériumok become resistant, one of the ways which they adopt to restrict antibiotikumok action is by producing an enzyme (a β-lactamase) which destroys any antibiotic that is trying to get into the cell (for treatment). Thus, ways to inhibit the action of such enzymes could successfully reverse antibiotic resistance. In a second subsequent study from the same team at University of Bristol, UK but in collaboration with University of Oxford published in Molekuláris mikrobiológia5, az ilyen enzimek kétféle inhibitorának hatékonyságát elemezték. Ezek az inhibitorok (a biciklusos boronát osztályból) nagyon hatásosnak bizonyultak egy bizonyos típusú antibiotikum (aztreonam) esetében, így ennek az inhibitornak a jelenlétében az antibiotikum sok rezisztens baktériumot képes elpusztítani. Két ilyen inhibitor, az avibaktám és a vaborbaktám – jelenleg klinikai vizsgálat alatt állnak, és képesek voltak megmenteni egy kezelhetetlen fertőzésben szenvedő ember életét. A szerzőknek csak egy bizonyos típusú fertőzést sikerült elérniük. antibiotikumennek ellenére munkájuk reményt keltett az antibiotikum-rezisztencia visszafordításában.
Egy másik, a Tudományos jelentései6Az Université de Montréal kutatói új megközelítést dolgoztak ki a baktériumok közötti rezisztencia átvitelének megakadályozására, amely az antibiotikum-rezisztencia kórházakban és egészségügyi egységekben való terjedésének egyik módja. A baktériumok rezisztenssé tételéért felelős gének plazmidokon vannak kódolva (egy kis DNS önállóan replikálódni tudó fragmentum), és ezek a plazmidok átjutnak a baktériumok közé, így terjesztik a rezisztenseket baktériumok közel és távol. A kutatók számítástechnikailag átvizsgálták a kis kémiai molekulák könyvtárát, amelyek ahhoz a fehérjéhez (TraE) kötődnének, amely elengedhetetlen ehhez a plazmidtranszferhez. Az inhibitorkötő hely a fehérje 3D-s molekulaszerkezetéből ismert, és látható volt, hogy amint potenciális inhibitorok kötődtek a fehérjéhez, az antibiotikum-rezisztens, génhordozó plazmidok átvitele jelentősen lecsökkent, ami potenciális stratégiát sugall az antibiotikum korlátozására és visszafordítására. ellenállás. Az ilyen jellegű tanulmányokhoz azonban a 3D Egy fehérje molekuláris szerkezetére van szükség, ami kissé korlátozza, mivel sok fehérjét még szerkezetileg kell jellemezni. Mindazonáltal az ötlet biztató, és az ilyen gátlók valószínűleg fontos szerepet játszhatnak a mindennapi egészségügyi ellátásban.
Az antibiotikum-rezisztencia fenyegeti és aláássa az emberekben elért több évtizedes fejlesztéseket és eredményeket egészségügyi és a fejlesztés és ennek a munkának a végrehajtása hatalmas közvetlen hatással lesz az emberek azon képességére, hogy egészségesen éljenek.
***
{Az eredeti kutatási cikket a hivatkozott forrás(ok) listájában lent található DOI linkre kattintva olvashatja el}
Forrás (ok)
1. KI. Globális antimikrobiális rezisztencia felügyeleti rendszer (GLASS) jelentés. http://www.who.int/glass/resources/publications/early-implementation-report/en/ [Hozzáférés: 29. január 2018.].
2. KI. Hogyan lehet megállítani az antibiotikum rezisztenciát? Íme a WHO receptje. http://www.who.int/mediacentre/commentaries/stop-antibiotic-resistance/en/. [Hozzáférés: 10. február 2018.].
3. Arnold SR. és Straus SE. 2005. Beavatkozások az antibiotikum-felírási gyakorlat javítására a járóbeteg ellátásban.Cochrane Database Syst Rev. 19. (4) bekezdése alapján. https://doi.org/10.1002/14651858.CD003539.pub2
4. Jiménez-Castellanos JC. et al. 2017. A Klebsiella pneumoniae RamA túltermelése által kiváltott burokproteomváltozások, amelyek fokozzák a szerzett β-laktám rezisztenciát. Journal of Antimicrobial Chemotherapy. 73. cikk (1) bekezdés https://doi.org/10.1093/jac/dkx345
5. Calvopiña K. et al.2017. Strukturális/mechanikai betekintés a nem klasszikus β-laktamáz inhibitorok hatékonyságába a nagymértékben gyógyszerrezisztens Stenotrophomonasmaltophilia klinikai izolátumokkal szemben. Molekuláris mikrobiológia. 106. (3) bekezdése alapján. https://doi.org/10.1111/mmi.13831
6. Casu B. et al. 2017. A fragmens alapú szűrés új célpontokat azonosít a pKM101 plazmid által az antimikrobiális rezisztencia konjugatív átvitelének inhibitorai számára. Tudományos jelentései. 7. (1) bekezdése alapján. https://doi.org/10.1038/s41598-017-14953-1
