REKLÁM

A depresszió és a szorongás jobb megértése felé

A kutatók részletesen tanulmányozták a „pesszimista gondolkodás” hatásait, amely szorongásban és depresszióban jelentkezik

Világszerte több mint 300 millió és 260 millió ember szenved ebben depresszió és a szorongás illetőleg. Sokszor egy személy mindkét betegségben szenved. Az olyan pszichiátriai problémák, mint a depresszió és a szorongás pusztító hatással vannak a betegekre és családtagjaikra, és rendkívül nehéz kezelni őket. Az ilyen neuropszichiátriai rendellenességekben szenvedő betegek hajlamosak egy sor negatív érzelmet és hangulatot megtapasztalni, ami pesszimistábbá teszi őket, ezáltal jobban összpontosítanak az adott helyzet negatív oldalára. Egy speciális, személyre szabott kezelés általában segíthet a betegeknek e rendellenességek egyes tüneteinek enyhítésében. A pszichoterápia egy fajtája – a kognitív viselkedésterápia – hasznos a negatív gondolatok és érzelmek visszaszorításában. Az interperszonális terápiát rutinszerűen alkalmazzák a betegek jobb eredményének érdekében. Gyógyszerek pszichoterápiával és néha interperszonális terápiával együtt is javasolt.

A depresszió és a szorongásos zavarok hatásainak megértése

Egy tanulmány Neuron tudósok azt tanulmányozták, hogyan irányítja az érzelmeket az agyunk. A kutatók fő célja az volt, hogy megvizsgálják, képesek-e reprodukálni azt a hatást az agyra, amely a depresszióban, szorongásban vagy más hasonló rendellenességben szenvedőknél előfordul. Ezek a betegek erősen negatív gondolkodásúak, és hajlamosak nagyobb súlyt helyezni bármely konkrét helyzet negatív vonatkozásaira és kimenetelére.

Az MIT kutatói egy olyan régiót azonosítottak az agyban, amely az érzelmi döntéshozatalhoz kapcsolódik, és felelős a pesszimista hangulatok generálásáért. Ezt a régiót "caudatus nucleusnak" nevezik, és amikor stimulálják, negatív hangulatok és/vagy döntések generálásához vezet. Ezt a vizsgálatot egyelőre állatokon végezték. Úgy tűnt, hogy az állat inkább a helyzetek negatív hátrányaira összpontosít, és nem az előnyökre, amikor ezt a régiót stimulálták az agyában. Ez a pesszimista döntéshozatal az első stimuláció végrehajtása után legalább 24 órán keresztül folytatódott. Ugyanez a kutatócsoport korábban azonosított egy neurális áramkört, amely kulcsfontosságú a „megközelítés-elkerülési konfliktusnak” nevezett döntéshozatalhoz. Az ilyen döntések meghozatalához az embernek mérlegelnie kell a helyzet pozitív és negatív aspektusait, és ez magas szintű szorongással és néha stresszel jár. Ez a stressz nyilvánvalóan befolyásolja a döntéshozatali folyamatot. Emiatt az állatok befolyást kaptak, és stresszhelyzetben egy magas kockázatú lehetőséget választottak, jobb megtérülésre számítva.

A hitelesítés érdekében a kutatók jutalmat (levet) ajánlottak fel az állatoknak egy barátságtalan ingerrel (nagy levegőfújás az arcukba), majd egy kisebb elektromos árammal stimulálták a farokmagukat. Minden kísérletben a jutalom és a fájdalom eltérő arányát alkalmazták annak megítélésére, hogy az állatok elfogadják-e vagy elutasítják. Ez egy példa a döntéshozatalra, amely a költségek és a haszon elemzését igényli. Érdekes volt látni, hogy minden egyes stimulációnál, amikor a költség-haszon arány torzult, azaz több költség és kevesebb haszon volt, az állatok elkezdték elutasítani azokat a kombinációkat, amelyeket korábban elfogadtak. Ez a stimuláció után 24 óráig folytatódott. Ez azt jelezte, hogy az állatok korábban elkezdték leértékelni az általuk kívánt jutalmat, és a hangsúly inkább a költségek felé fordult. Elfogadásuk vagy elutasításuk alapján a nucleus caudatus agyi aktivitása is megváltozott, amikor bármilyen változás történt a döntéshozatali mintában. Ezért a „béta-frekvencia” változása biomarkerként szolgálhat annak megállapítására, hogy az állatok reagálnak-e bizonyos gyógyszerekre.

Hangulatszabályozás

A kutatók elmagyarázták, hogy a nucleus caudatus egyes régiói kapcsolatban állnak a limbikus rendszerrel, amelyről ismert, hogy szabályozza az ember hangulatát. Ez a rendszer az agy motoros területeire, valamint a dopamintermelő régiókra irányítja a bemenetet. A szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy talán a caudatus nucleus zavarja meg ezt a dopamin aktivitást. Ezért a rendszerünkben bekövetkezett csekély változás is gyors változást jelenthet viselkedésünkben. A tanulmány eredményei segíthetnek részletesebben megérteni a depressziót és a szorongást, ami aztán segíthet új, hatékony terápiai módszerek kidolgozásában.

***

{Az eredeti kutatási cikket a hivatkozott forrás(ok) listájában lent található DOI linkre kattintva olvashatja el}

Forrás (ok)

Amemori K et al 2018. A striatális mikrostimuláció tartós és ismétlődő negatív döntéshozatalt idéz elő, amelyet a striatális béta-sáv oszcillációja jósol. Neuronhttps://doi.org/10.1016/j.neuron.2018.07.022

***

SCIEU csapat
SCIEU csapathttps://www.ScientificEuropean.co.uk
Scientific European® | SCIEU.com | Jelentős előrelépések a tudományban. Hatás az emberiségre. Inspiráló elmék.

Iratkozzon fel hírlevelünkre

A legfrissebb hírekkel, ajánlatokkal és külön értesítésekkel kell frissíteni.

Legnépszerűbb cikkek

Scientific European® – Bevezetés

A Scientific European® (SCIEU)® egy havi népszerű tudományos magazin...

Demencia: A Klotho injekció javítja a majom megismerését 

A kutatók azt találták, hogy az idős majmok memóriája javult...
- Reklám -
94,873VentilátorokMint
47,763KövetőKövesse
1,772KövetőKövesse
30ElőfizetőkFeliratkozás