A tanulmány egy új fehérjét javasol a gluténintolerancia kialakulásában, amely terápiás célpont lehet.
1 emberből csaknem 100 szenved coeliakia, egy gyakori genetikai rendellenesség, amelyet néha környezeti tényezők és az étrend is kiválthat. Cöliákiában szenvedő emberek betegség gluténérzékenységet alakít ki – a búzában, rozsban és árpában található. Ez a betegség bélrendszerünk súlyos autoimmun rendellenessége, amelyben az immunrendszerünk választ vált ki testünk saját sejtjei ellen – innen ered az „autoimmunitás” –, amikor élelmiszer glutént tartalmazó fogyasztásra kerül sor. Immunrendszerünknek ez a negatív reakciója károsítja a vékonybél felszínét. Kezdetben a cöliákiát azokban az országokban találták meg, ahol nagyobb a kaukázusi népesség, ma már a populációkban is beszámolnak róla. Sajnos nincs gyógymód a cöliákiára, és a betegeknek szigorúan oda kell figyelniük az étrendjükre, amely az egyetlen elérhető terápia.
A cöliákia és a cisztás kapcsolata rostos elfajulás
A cöliákia gyakoribb (majdnem háromszorosára) azoknál az embereknél, akik szenvednek cisztás fibrózis mivel e két betegség között határozott együttállás áll fenn. Cisztás fibrózis esetén vastag és ragadós nyák halmozódik fel a tüdőben és a bélben, amelyet főként a fehérje CFTR (cisztás fibrózis transzmembrán konduktancia szabályozó) génjének mutációi okoznak. A CFTR fehérje központi szerepet játszik a nyálka folyékony megőrzésében. Tehát, ha ez az iontranszport fehérje nem termelődik, a nyálka elkezd eltömődni, és ez a meghibásodás egyéb problémás reakciókat is kivált a tüdőben, a belekben és más szervekben, elsősorban az immunrendszer aktiválódása miatt. Ezek a reakciók vagy hatások nagyon hasonlóak ahhoz, amit a glutén vált ki a cöliákiás betegeknél. Ezért érthető, hogy ez a két rendellenesség összefügg.
Olaszországból és Franciaországból származó kutatók a cöliákia és a cisztás fibrózis közötti összefüggés természetének megértését tűzték ki célul molekuláris szinten XNUMX-ben megjelent tanulmányukban. Az EMBO folyóirat. Mivel a glutén nagyon nehezen emészthető, hosszabb fehérjerészei bejutnak a bélbe. A kutatók olyan emberi bélsejtvonalakat használtak a laboratóriumban, amelyek érzékenyek a gluténre. Látható volt, hogy egy bizonyos fehérjerész (vagy peptid), a P31-43 képes közvetlenül kötődni a CFTR-hez, és károsítja annak működését. És amint a CFTR működése akadályozott, a celluláris stressz és a gyulladás kiváltja. A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a CFTR kulcsfontosságú a lisztérzékenység közvetítésében cöliákiás betegekben.
Egy adott vegyület, a VX-770 gátolni tudja a P31-43 peptid és a CFTR fehérje közötti kölcsönhatást azáltal, hogy blokkolja az aktív helyet a célfehérjén. Tehát, amikor a cöliákiás betegektől gyűjtött emberi bélsejteket vagy szöveteket előinkubáltuk VX-770-nel, a hozzáadott peptid és a fehérje közötti kölcsönhatás nem ment végbe, így immunreakció egyáltalán nem vált ki. Ez jelzi, hogy a VX-770 elengedhetetlen a gluténérzékeny hámsejtek védelméhez a gluténfogyasztás káros hatásaitól. Gluténérzékeny egerekben a VX-771 védelmet nyújt a glutén által kiváltott béltünetek ellen.
Ez a tanulmány ígéretes első lépés a fehérje CFTR inhibitorain keresztül történő kezelés kifejlesztése felé, amely képes kezelni a cisztás fibrózist, és kiindulópont lehet a coeliakia lehetséges kezelésének kidolgozásához. További klinikai vizsgálatokra van szükség a lehetséges CFTR-gátlók dózisának és beadásának elemzéséhez. Az eredmények segíthetnek azoknak a betegeknek, akiknek glutén intolerancia hogy az étrend megváltoztatása vagy korlátozása nélkül tudjanak gyógyszert használni.
***
{Az eredeti kutatási cikket a hivatkozott forrás(ok) listájában lent található DOI linkre kattintva olvashatja el}
Forrás (ok)
Villella VR et al. 2018. A cisztás fibrózis transzmembrán konduktancia szabályozó patogén szerepe a cöliákiában. Az EMBO folyóirat. https://doi.org/10.15252/embj.2018100101
