Egy áttörést jelentő tanulmányban az első főemlősöket sikeresen klónozták ugyanazzal a technikával, mint az első emlős, Dolly bárány klónozásánál.
Az első főemlősök szomatikusnak nevezett módszerrel klónozták sejt a nukleáris transzfer (SCNT) technikával, amely korábban eddig nem tudott élő főemlősöket előállítani, és csak az 1990-es évek közepén volt sikeres a Dolly, a bárány emlős esetében. Ez a figyelemre méltó tanulmány1, kiadva Sejt Az orvosbiológiai kutatás új korszakának nevezik, és a Kínai Tudományos Akadémia Idegtudományi Intézetének tudósai végezték el, Sanghajban.
Hogyan klónoztak?
Főemlősök (ellentétben más emlősökkel, mint a tehén, ló stb.) mindig is nagyon trükkös és bonyolult volt a klónozás, és számos kísérletet tettek a kutatók standard klónozási technikákkal. A jelenlegi tanulmányban a kutatók olyan technikát optimalizáltak, amellyel genetikai anyagot fecskendeztek be.DNS). Ezt a szomatikus sejtnukleáris transzfer (SCNT) technikát a kutatók nagyon kényes folyamatként írták le, amelyet gyorsan, de hatékonyan kell végrehajtani a tojás károsodásának minimalizálása érdekében. Sikeresen tudták használni a magzati sejteket (a laboratóriumban termesztették), mielőtt felnőtt utódokat érettek volna. Ezekkel a magzati sejtekkel összesen 109 klónozott embriót hoztak létre, és ezek körülbelül háromnegyedét 21 pótmajomba ültették be, ami hatot eredményezett. terhességek. Két hosszúfarkú makákó túlélte a születést, jelenleg néhány hetes, és a neveket Zhong Zhong és Hua Hua. A kutatók megpróbáltak felnőtt donorsejteket használni magzati sejtek helyett, de ezek a klónok néhány óra születés után nem élték túl. Az első klónozott főemlős, a Tetra21999-ben született rhesus majmot egy egyszerűbb módszerrel, az embriófelosztással klónozták, amely ugyanaz a technika, amellyel az ikrek természetes módon fogannak meg. Ennek a megközelítésnek az volt a fő korlátja, hogy egyszerre legfeljebb négy utód generálható. A jelenleg bemutatott szomatikus sejtnukleáris transzfer (SCNT) technikával azonban nincs korlát a klónok létrehozására!
Most majom, embereket kell klónozni?
A tudósok világszerte felvetik azt az elkerülhetetlen etikai kérdést: megengedhető-e ez a technika ember klónozására is? mivel főemlősök az emberek „legközelebbi rokonai”. A klónozás továbbra is vita tárgya az orvosi és tudományos kutatásban, mivel az emberi életre gyakorolt hatása óriási hatással lehet, és számos etikai, erkölcsi és jogi dilemmát hordoz magában. Ez a munka ismét elindítja az emberi klónozásról szóló vitát a társadalomban. Világszerte sok bioetikus és tudós megjegyezte, hogy rendkívül etikátlan lenne egy embert ugyanúgy klónozni, mivel az teljesen megsértené a természetes normákat és az emberi létet. Az emberi faj megszállottja az emberi klónozás gondolatának, amelyet a tudósok pusztán „tévhitnek” neveznek, mivel bármely egyed klónozása a klónozott egyedet mégis teljesen más entitássá tenné. És fajunk változatossága az a sarkalatos ok, ami ezt a világot egyedivé és csodálatossá teszi.
A tanulmány szerzői világosan látják, hogy bár ez a technika „technikailag” megkönnyíti az emberi klónozást, maguknak nem áll szándékukban ezt megtenni. Kiderítik, hogy fő szándékuk klónozott, nem emberi ember létrehozása főemlősök (vagy genetikailag azonos majmok), amelyeket a kutatócsoportok felhasználhatnak munkájuk elősegítésére. Ennek ellenére mindig félnek attól, hogy a jövőben illegálisan megkísérlik valahol embereken.
Etikai és jogi kérdések
Még ha nem is vesszük figyelembe az emberi klónozás lehetőségének kockázatait, különféle törvények tiltják a reproduktív klónozást. Ezt a vizsgálatot Kínában végezték, ahol vannak irányelvek a reproduktív klónozás tiltására, de nincsenek szigorú törvények. Sok más országban azonban nincs tilalom a reproduktív klónozásra. A kutatási etika fenntartása érdekében a szabályozó testületeknek világszerte be kell lépniük, és különféle iránymutatásokat kell kidolgozniuk. Egyes tudósok szerint a főemlősök klónozása önmagában is felveti az állatkínzás kérdését, és az ilyen klónozási kísérletek életek és pénzek pazarlása, nem is beszélve az állatok szenvedéseiről. A szerzők sok kudarcot éltek át a siker előtt, és a teljes kudarc arányát legalább 90%-ra állítják, ami óriási. A technika nagyon drága (jelenleg egy klón körülbelül 50,000 XNUMX USD-ba kerül), amellett, hogy rendkívül nem biztonságos és nem hatékony. A szerzők ragaszkodnak ahhoz, hogy a kérdés a klónozás nem emberi főemlősök a tudományos közösségnek nyíltan meg kell vitatnia, hogy a jövő tisztább legyen a szigorú etikai normák tekintetében.
Az ilyen klónozás valódi előnye
A kutatók fő célja, hogy megkönnyítsék a laboratóriumokat a genetikailag egységes majmok testreszabható populációival végzett kutatásban, ezáltal javítva az állatmodelleket az emberi rendellenességek tanulmányozására, beleértve agy betegségek, rák, immunrendszeri és anyagcserezavarok. A technika, valamint a génszerkesztő eszköz – egy másik figyelemre méltó technológia – felhasználható főemlősmodellek előállítására specifikus emberi genetikai betegségek tanulmányozására. Egy ilyen klónozott populáció jelentős előnyöket kínálna az egyébként nem klónozott állatokkal szemben, mivel a vizsgálaton belüli tesztkészlet és a kontrollkészlet közötti tényleges különbségeket nem kell a genetikai variációnak tulajdonítani, mivel minden alany klón lesz. Ez a szcenárió azt is eredményezné, hogy minden vizsgálatnál alacsonyabb legyen az alanyok számának követelménye – például 10 klón elegendő lenne azokhoz a vizsgálatokhoz, ahol jelenleg több mint 100 majmot használnak. Ezenkívül az új gyógyszerek hatékonysága könnyen tesztelhető főemlős alanyokon a klinikai vizsgálatok során.
A klónozást mint szövetek vagy szervek termesztésének lehetőségét beszélték meg szervátültetés céljából. Az emberi embrionális őssejtek azonban felhasználhatók szövetek és szervek újranövekedésére, és elméletileg lehetővé kell tenni, hogy őssejtekből bármilyen új szervet növeszthessenek, majd később szervátültetésre használják – ezt nevezik „szervklónozásnak”. Ez a folyamat valóban nem igényli az egyed tényleges „klónozását”, az őssejt-technológia pedig teljes egészében gondoskodik róla, az emberi klónozás szükségességét mellőzve.
A tanulmány a főemlőskutatást illetően a lehetőségeket és a jövőre vonatkozó ígéreteket rejti magában, ezért Sanghaj egy Nemzetközi Főemlőskutató Központ felállítását tervezi, amely klónokat generál majd a tudósok számára szerte a világon profit vagy non-profit kutatási célokra. Ennek a nagyobb célnak az elérése érdekében a kutatók azt tervezik, hogy szigorú nemzetközi irányelvek betartásával folytatják technikájuk improvizálását.
***
{Az eredeti kutatási cikket a hivatkozott forrás(ok) listájában lent található DOI linkre kattintva olvashatja el}
Forrás (ok)
1. Liu Z et al. 2018. Makákómajmok klónozása szomatikus sejtmag transzferrel. Sejt. https://doi.org/10.1016/j.cell.2018.01.020
2. Chan AWS et al. 2000. Főemlős utódok klonális szaporítása embriófelosztással. Tudomány 287 (5451). https://doi.org/10.1126/science.287.5451.317
