A kutatók részletesen tanulmányozták a „pesszimista gondolkodás” hatásait, amelyek a 2010-ben jelentkeznek szorongás és depresszió
Világszerte több mint 300 millió és 260 millió ember szenved ebben depresszió és a szorongás illetőleg. Sokszor egy személy mindkét betegségben szenved. Pszichiátriai problémák, mint a depresszió és szorongás pusztító hatásúak a betegek és családjaik számára, és rendkívül nehéz őket kezelni. Az ilyen neuropszichiátriai rendellenességekben szenvedő betegek hajlamosak egy sor negatív érzelmet és hangulatot megtapasztalni, ami pesszimistábbá teszi őket, ezáltal jobban összpontosítanak az adott helyzet hátrányára. Egy speciális, személyre szabott kezelés általában segíthet a betegeknek e rendellenességek egyes tüneteinek enyhítésében. A pszichoterápia egy fajtája – a kognitív viselkedésterápia – hasznos a negatív gondolatok és érzelmek visszaszorításában. Az interperszonális terápiát rutinszerűen alkalmazzák a betegek jobb eredményének érdekében. A pszichoterápia és néha az interperszonális terápia mellett gyógyszeres kezelés is javasolt.
A depresszió hatásainak megértése és szorongás rendellenességek
Egy tanulmány Neuron tudósok azt tanulmányozták, hogyan irányítja az érzelmeket az agyunk. A kutatók fő célja az volt, hogy megvizsgálják, képesek-e reprodukálni azt a hatást az agyra, amely a depresszióban szenvedőknél előfordul. szorongás vagy más hasonló rendellenességek. Ezek a betegek erősen negatív gondolkodásúak, és hajlamosak nagyobb súlyt helyezni bármely konkrét helyzet negatív aspektusaira és kimenetelére.
Az MIT kutatói egy olyan régiót azonosítottak az agyban, amely az érzelmi döntéshozatalhoz kapcsolódik, és felelős a pesszimista hangulatok kialakulásáért. Ezt a régiót "caudatus nucleusnak" nevezik, és amikor stimulálják, negatív hangulatok és/vagy döntések generálásához vezet. Ezt a vizsgálatot egyelőre állatokon végezték. Úgy tűnt, hogy az állat inkább a helyzetek negatív hátrányaira összpontosít, és nem az előnyökre, amikor ezt a régiót stimulálták az agyában. Ez a pesszimista döntéshozatal az első stimuláció végrehajtása után legalább 24 órán keresztül folytatódott. Ugyanez a kutatócsoport korábban azonosított egy neurális áramkört, amely kulcsfontosságú a „megközelítés-elkerülési konfliktusnak” nevezett döntéshozatali típushoz. Az ilyen döntések meghozatalához az embernek mérlegelnie kell a helyzet pozitív és negatív aspektusait, és ez magas szintű szorongás és néha stressz. Ez a stressz nyilvánvalóan befolyásolja a döntéshozatali folyamatot. Emiatt az állatokat befolyásolták, majd stresszhelyzetben egy magas kockázatú opciót választottak, jobb megtérülésre számítva.
A hitelesítés érdekében a kutatók jutalmat (levet) ajánlottak fel az állatoknak egy barátságtalan ingerrel (nagy levegőfújás az arcukba), majd egy kisebb elektromos árammal stimulálták a farokmagukat. Minden kísérletben a jutalom és a fájdalom eltérő arányát alkalmazták annak megítélésére, hogy az állatok elfogadják-e vagy elutasítják. Ez egy példa a döntéshozatalra, amely a költségek és a haszon elemzését igényli. Érdekes volt látni, hogy minden egyes stimulációnál, amikor a költség-haszon arány torzult, azaz több költség és kevesebb haszon volt, az állatok elkezdték elutasítani azokat a kombinációkat, amelyeket korábban elfogadtak. Ez a stimuláció után 24 óráig folytatódott. Ez azt jelezte, hogy az állatok korábban elkezdték leértékelni az általuk kívánt jutalmat, és a hangsúly inkább a költségek felé fordult. Elfogadásuk vagy elutasításuk alapján a nucleus caudatus agyi aktivitása is megváltozott, amikor bármilyen változás történt a döntéshozatali mintában. Ezért a „béta-frekvencia” változása biomarkerként szolgálhat annak megállapítására, hogy az állatok reagálnak-e bizonyos gyógyszerekre.
Hangulatszabályozás
A kutatók elmagyarázták, hogy a nucleus caudatus egyes részei kapcsolatban állnak a limbikus rendszerrel, amelyről ismert, hogy szabályozza az ember hangulatát. Ez a rendszer az agy motoros területeire, valamint a dopamintermelő régiókra irányítja a bemenetet. A szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy talán a caudatus nucleus zavarja meg ezt a dopamin aktivitást. Ezért a rendszerünkben bekövetkezett csekély változás is gyors változást jelenthet viselkedésünkben. A tanulmány eredményei segíthetnek megérteni a depressziót és szorongás részletekbe menően, ami segíthet új, hatékony terápiai módok kidolgozásában.
***
{Az eredeti kutatási cikket a hivatkozott forrás(ok) listájában lent található DOI linkre kattintva olvashatja el}
Forrás (ok)
Amemori K et al 2018. A striatális mikrostimuláció tartós és ismétlődő negatív döntéshozatalt idéz elő, amelyet a striatális béta-sáv oszcillációja jósol. Neuron. https://doi.org/10.1016/j.neuron.2018.07.022
***
