A fruktóz negatív hatása az immunrendszerre

Egy új tanulmány szerint a fruktóz (gyümölcscukor) fokozott étrendi bevitele negatív hatással lehet az immunitásra. Ez további okot ad a fruktóz étrenddel történő bevitelével kapcsolatos óvatosságra, tekintettel annak az immunrendszerre gyakorolt ​​hatásaira.

A fruktóz egy egyszerű cukor számos forrásban megtalálható, például gyümölcsökben, étkezési cukorban, méz és a legtöbb fajta szirup. A fruktózbevitel folyamatos növekedést mutatott, főként a magas fruktóztartalmú kukoricaszirup fogyasztása miatt, különösen a nyugati országokban. A fruktóz köztudottan összefüggésbe hozható az elhízással, a 2-es típusú cukorbetegséggel és az alkoholmentes zsírmájbetegséggel¹. Ez valószínűleg annak tudható be, hogy a szervezetben lévő fruktóz a glükózhoz képest eltérő metabolikus útvonalakon megy keresztül, és amelyek kevésbé szabályozottak, mint a glükózé; úgy gondolják, hogy ez a zsírsavak szintézisének növekedéséhez vezet, ami negatív egészségügyi következményekkel jár². Anekdotikusan elmondható, hogy az emberek jobban hozzá vannak szokva a glükózhoz, és jobban alkalmazkodtak hozzá, ami a fruktóz gyengébb kezelésére utalhat.

Egy friss tanulmány bemutatja azokat a mechanizmusokat, amelyek segítségével fruktóz működési zavarokat okoz az immunsejtekben¹. Ez a kutatás a fruktóznak az immunsejtekre, különösen a monocitákra gyakorolt ​​hatásait vizsgálja. A monociták megvédik az embert a mikrobiális inváziótól, és a veleszületett immunrendszer részét képezik³. A veleszületett immunrendszer megakadályozza a kórokozók behatolását a szervezetbe⁴. A fruktóznak az immunsejtekre gyakorolt ​​negatív hatásai kibővítik a fruktóz jól leírt negatív egészségügyi következményeinek listáját, ami arra utal, hogy az étrendi fruktózfogyasztás nem feltétlenül segíti az immunrendszer optimális egészségét. Fontos azonban kijelenteni, hogy a fruktóz és a gyümölcs nem felcserélhető, mivel sok fruktózforrás, például a magas fruktóztartalmú kukoricaszirup nem tartalmaz hasznos tápanyagokat, és bizonyos gyümölcsök, például rost- és mikrotápanyag-bevitelnek lehetnek bizonyos előnyei, amelyek meghaladhatják a a kapcsolódó fruktóz kockázatai.

A fruktózzal kezelt monociták olyan alacsony szintű glikolízist mutattak (olyan anyagcsereút, amely energiát nyer a sejtek számára), hogy a fruktózból származó glikolízis szintje majdnem egyenértékű volt a cukor nélkül kezelt sejtek glikolízisével.¹. Ezen túlmenően a fruktózzal kezelt monociták oxigénfogyasztása (és ezért igénye) magasabb volt, mint a glükózzal kezelt monociták¹. A fruktóztenyésztett monociták nagyobb mértékben függtek az oxidatív foszforilációtól, mint a glükóztenyésztett monociták¹. Az oxidatív foszforiláció szabad gyökök létrehozása révén oxidatív stresszt generál⁵.

A fruktózzal kezelt monociták metabolikus adaptációjának hiányát mutatták¹. A fruktóz kezelés a gyulladásos markerek, például az interleukinek és a tumor nekrózis faktorok számát is jelentősen növelte, mint a glükóz kezelés¹. Ezt támasztja alá az a megállapítás, hogy az étrendi fruktóz növeli a gyulladást egerekben¹. Ezenkívül a fruktózzal kezelt monociták nem voltak metabolikusan rugalmasak, és az oxidatív anyagcserétől függtek az energiaért¹. A T-sejteket (egy másik immunsejt) azonban a fruktóz nem befolyásolta negatívan a gyulladásos markerek tekintetében, de a fruktózról ismert, hogy hozzájárul az olyan betegségekhez, mint az elhízás, a rák és az alkoholmentes zsírmájbetegség, és ez az új felfedezés kibővíti a betegségek listáját. a fruktóz potenciális ártalmai, mivel negatív hatást gyakorolnak az immunrendszerre¹. Ez az új kutatás rámutat a fruktóz oxidatív-stressz és gyulladásos hatásaira is, és felveti a fontos immunsejtek, a monociták sebezhetőségét a fruktóz energiafelhasználása során.¹. Ezért ez a tanulmány további okot ad a fruktóz étrenddel történő bevitelével kapcsolatos óvatosságra, tekintettel annak az immunrendszerre gyakorolt ​​hatásaira.

***

Referenciák:  

1. B Jones, N., Blagih, J., Zani, F. és mtsai. A fruktóz átprogramozza a glutamin-függő oxidatív metabolizmust, hogy támogassa az LPS által kiváltott gyulladást. Nat Commun 12, 1209 (2021). https://doi.org/10.1038/s41467-021-21461-4 

2. Sun, SZ, Empie, MW Fruktóz anyagcsere emberekben – mit mondanak az izotópos nyomjelző vizsgálatok. Táplál Metab (London) 9, 89 (2012). https://doi.org/10.1186/1743-7075-9-89 

3. Karlmark, KR, Tacke, F. és Dunay, IR (2012). Monociták az egészségben és a betegségekben – Minireview. Európai mikrobiológiai és immunológiai folyóirat, 2(2), 97-102. https://doi.org/10.1556/EuJMI.2.2012.2.1 

4. Alberts B, Johnson A, Lewis J és mtsai. A sejt molekuláris biológiája. 4. kiadás. New York: Garland Science; 2002. Veleszületett immunitás. Elérhető ekkortól: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK26846/ 

5. Speakman J., 2003. Oxidatív foszforiláció, mitokondriális protonciklus, szabadgyök-termelés és öregedés. A sejtöregedés és a gerontológia fejlődése. 14. évfolyam, 2003, 35-68. DOI: https://doi.org/10.1016/S1566-3124(03)14003-5  

***