A kettős hélix szerkezete DNS először fedezte fel és számolt be a Nature folyóiratban 1953 áprilisában Rosalind franklin (1). Azonban nem kapta meg a Nóbel díj az felfedezés kettős hélix szerkezetének DNS. A hitel és elismerés formájában Nobel a díjat három másik személy osztozta meg.
A tudományos közösségben elterjedt az a felfogás, hogy Rosalind Franklin nem kapott Nobel-díjat fent említett felfedezéséért, mert Nobel a díjat nem posztumusz adják, és az a tény, hogy korábban (1958-ban) meghalt, míg a Nobel Díj a felfedezés szerkezetének DNS 1962-ban ítélték oda.
Ez azonban helytelen, mert a Nobel A nem posztumusz díjat csak 1974-ben adták át. 1974 előtt nem volt bár a szobor szerint. Nobel alapítvány 1931-ben és 1961-ben két személy kapott posztumusz a díjat. Az alábbiakban a Nobel-díj weboldalának ezzel kapcsolatos Gyors tények oldalának kivonata látható.
„1974-től a alapszabály A Nobel-alapítvány kimondja, hogy a díjat nem lehet posztumusz átadni, kivéve, ha a halál a Nobel-díj kihirdetése után következett be. 1974 előtt a Nobel-díjat csak kétszer ítélték oda posztumusz: a Dag Hammarskjöld (Nobel-békedíj 1961) és Erik Axel Karlfeldt (1931-es irodalmi Nobel-díj). 7
Ez azt jelenti, hogy nem korai halála volt az oka annak, hogy nem kapta meg a díjat. Kényelmesen figyelmen kívül hagyták, mert a Nobel-díjat csak három személy oszthatja fel a Nobel-alapítvány szabályai szerint? Az alábbiakban látható egy részlet a Nobel-díj weboldalának ezzel kapcsolatos Gyors tények oldaláról.
"Ban,-ben a Nobel Alapítvány alapszabálya ez így szól: „A nyeremény összege egyenlő arányban osztható fel két mű között, amelyek mindegyike díjat érdemel. Ha a díjazott alkotást két vagy három személy készítette, a díjat közösen ítélik oda. A nyeremény összege semmilyen esetben sem osztható fel háromnál több személy között.”
Valóban releváns ez a szabály, mivel a legtöbb felfedezést egy interdiszciplináris módon dolgozó tudóscsoport tette? Újra kellene nézni a Nobel-alapítvány szobrait?
Végül az 1962-es fiziológiai és orvosi Nobel-díj összefoglalója kijelenti, hogy „Wilkins és kollégája, Rosalind Franklin biztosította azokat a kulcsfontosságú röntgendiffrakciós mintákat, amelyeket Watson és Crick használt, valamint sok más tudóstól származó információkat a végleges eredmény felépítéséhez. modellje DNS-ek szerkezete.”3 .
Franklin és Gosling 1953. áprilisi Nature kiadványának címe azonban egyértelműen kijelenti Bizonyíték a nátrium-dezoxiribonukleát kristályszerkezetében található 2-láncú hélixre"1. Nincs okunk vitatni ezt a tényt, és továbbra is rejtély, hogy miért hagyta figyelmen kívül a Nobel-bizottság, amely a felfedezésért Nobel-díjat ítélt oda.
A fentieken túlmenően úgy tűnik, hogy a jelentős felfedezések elismerését és elismerését általában a tudósokra ruházzák, miután a lelet kiállta az idő próbáját, ami logikus és ésszerű. Ez azt jelenti, hogy a tudósoknak nagyon hosszú ideig kell élniük, miután felfedezésük hatást gyakorolt. Klasszikus példa erre az Einstein-féle relativitáselméletet alátámasztó bizonyítékok, amelyek csak 100 évvel később kerültek elő. Ha Einstein most élt volna, határozottan jelölték volna, és valószínűleg Nobel-díjjal jutalmazták volna alapművéért. A Nobel-alapítvány alapszabályának 1974-es változása korlátozta, hogy posztumusz díjat ne adhassanak ki, így ez a politika anomáliát okoz az elismerés és a felfedezés jogos elismerése folyamatában.
Ez azt jelenti-e, hogy a Nobel-díjnak, amely a tudományos felfedezések elismerésének és elismerésének aranystandardjává vált, felül kell vizsgálnia alapszabályát, hogy kellő elismerésben részesülhessenek azok a felfedezések, amelyek az emberiség számára a legnagyobb hasznot hozták, ahogyan azt az akarat diktálta Alfred Nobel.
***
Referenciák:
- FRANKLIN, R., GOSLING, R. Bizonyíték a 2-láncú hélixre a nátrium-dezoxiribonukleát kristályszerkezetében. Nature 172, 156–157 (1953). DOI: https://doi.org/10.1038/172156a0
- Nobel-díj 1962. Az élet rejtélykódjának megfejtése. Online elérhető https://www.nobelprize.org/prizes/medicine/1962/speedread/
- Maddox, B. A kettős hélix és a „tévedt hősnő”. Nature 421, 407–408 (2003). https://doi.org/10.1038/nature01399
- Elkin LO., 2003. Rosalind Franklin és a kettős hélix. Physics Today, 2003. California State University, Hayward. Elérhető online a címen http://mcb.berkeley.edu/courses/mcb61/Rosalind_Franklin_Physics_Today.pdf
- Nature 2020. Rosalind Franklin sokkal több volt, mint a film „meghibásodott hősnője” DNS Nature 583, 492 (2020). DOI: https://doi.org/10.1038/d41586-020-02144-4
- Nobel Alapítvány 2020. A Nobel-díj tényei – Posztumusz Nobel-díjak. Elérhető online a https://www.nobelprize.org/prizes/facts/nobel-prize-facts/ Hozzáférés dátuma: 02. augusztus 2020.
- Nobel Alapítvány 2020. A Nobel Alapítvány alapszabálya. Elérhető online a https://www.nobelprize.org/about/statutes-of-the-nobel-foundation/#par4 Hozzáférés dátuma: 02. augusztus 2020.
***
